Amikor bármilyen termék vásárlására sor kerül, akkor annak felületén többnyire található valamilyen kis információ. Ez vonatkozhat a gyártóra, márkára, használati útmutató is lehet. Az etikett címke egy szinte univerzálisnak számító eszköz a különféle jelölések készítésére.
Ki gondolná, hogy a modern korban ilyen komoly mértékben elterjedt kis dolog prototípusa már az 1800-as években elkészült. Bár régre tekint vissza a feltalálása a robbanásszerű felhasználása mégis csak 1988-an indult meg. Ez a gyártási technika fejlődésének köszönhető. Az etikett címke készítéséhez ma már minden megkapható, legyen az nyomtató, tekercses címke, vagy bizonyos szoftver, amivel a tervezés történik.
Alapanyag, amire az etikett címke kerülhet
A címkéket alapvetően árucikkek, termékek, paletták, raklapok, raktári helykódok jelölésére szokták alkalmazni, de sosem mindegy, hogy a környezeti feltétlek pontosan milyenek. Választható többféle etikett címke, ami eltérő tartóssággal bír. A direkt termál, vagy hőérzékeny váltottatok voltaképpen az egyik legegyszerűbben készíthetők, amik festékszalag nélkül születhetnek meg, de cserébe kevésbé tartósak.
Optimális körülmények között maximum 1-3 évig bírják, azután kopnak, elmosódnak. Dokumentumkezelés, gyűjtőpont, termékleírás, vonalkód jelölés, gyártási folyamatkövetés, polccímke, kartoncímke, raklap jelölés érdekében már a direkt termál eljárást használják papír alapanyagra. Ezek benti körülmények között hosszabb időn át, több évig használhatók, de ennek megfelelően drágábbak. Ami pedig a topp technológia az a műanyagokra készült etikett címke.